Mióta az Egyesült Államok nyolc hónapnyi teketóriázás után újraindította a fegyverszállításokat Ukrajnának, érezhetően megnőtt a feszültség a Kelet-Nyugat tengelyen. Oroszország vezetői szinte óránként fenyegetnek atomcsapással, a NATO egyes vezetői katonákat akarnak küldeni Ukrajnába, a szövetség keleti védvonalán pedig megindult a bunkerépítés. Bár kétségkívül riasztó, 1930-as éveket idéző hangulat uralja a politikai narratívát, továbbra is kevés az esély arra, hogy harmadik világháborúba torkollik a mostani helyzet. Ez viszont sajnos hosszabb távon változhat.
Az oroszok 2024 május elején indítottak nagyszabású inváziót Harkiv megye ellen. A frontvonalon jelenleg Vovcsanszk térségében vannak a legintenzívebb összecsapások.
Vlagyimir Putyin orosz elnök át akarja venni az uralmat a Balti-tenger felett, de a Svédországhoz tartozó Gotland szigetére is igényt tart – figyelmeztetett egy interjúban Micael Byden, a svéd fegyveres erők főparancsnoka.
Az ukránok egy új felszereléssel ellátott tengeri drónt mutattak be, amely jelentős változást hozhat az ukrajnai harcok során. Ezen a területen a kelet-európai ország ráadásul már így is világelsőnek számít – írja a Naval News.
Az elmúlt pár hónapban az amerikai védelmi minisztérium több alkalommal is kérte a Starlinket, hogy vonják ki a forgalomból azokat a műholdakat, amelyek felett az oroszok megszerezték az irányítást. A vita meddőnek tűnik, mivel a vállalat szerint ez nem vezetne eredményre – írja a DefenseOne.
Az orosz csapatok májusban újabb frontot nyitottak, Harkiv megyében is átlépték a határt, és fokozatosan haladtak előre a második legnagyobb ukrán város felé. A nyomulásukhoz hozzájárult, hogy az ukrán alakulatok súlyos ellátási hiányokat szenvedtek. A helyzet megszűnt a Reuters riportja szerint, ezért a jövőben sokkal nehezebb dolga lesz a támadóknak.
Az orosz külügyminisztérium figyelmeztette Franciaországot, hogy ha csapatokat küldenek Ukrajnába, Oroszország válasza nem korlátozódna csupán politikai lépésekre - közölte a Reuters.
Moszkva új rendeletet adott ki, amelyből kiderül, hogy Oroszország egyoldalúan lépett Finnországgal és a Litvániával közös balti-tengeri határ megváltoztatásában – írja a Kyiv Independent.
Az orosz védelmi minisztérium azt jelentette, hogy csapataik elfoglalták a Luhanszk megyei Bilohorivkát, az ukrán vezérkar szerint azonban továbbra is folynak a harcok a településnél. Folytatódik a Harkiv megyei orosz támadásai művelet: továbbra is zajlik a küzdelem Vovcsanszk városáért.
Az oroszok 2024-ben egyre gyakrabban kezdték el használni a szovjet időkből származó, de felújított és modernizált FAB bombákat. A fegyverek hatalmas pusztítást képesek végezni.
Vasárnap adott interjút Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Reutersnak, amelyet az Ukrajniszka Pravda szemlézett. A beszélgetésben az államfő kitért arra is, hogy pontosan mi akadályozza a tárgyalásokat az oroszokkal.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kedden felszólította a német bankok vezetőit, hogy fokozzák az Oroszország elleni szankciók betartására, és mérsékeljék az azok kijátszására irányuló erőfeszítéseiket, különben saját bankjukat is elvághatják a dolláralapú pénzügyi rendszertől - írja a Reuters.
Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, a Biztonsági Tanács jelenlegi elnökhelyettese a TASZSZ orosz hírügynökségnek azt mondta, elégedetlen körök Ukrajnában megpróbálhatják meggyilkolni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hasonlóan az Adolf Hitler elleni 1944-es merényletkísérlethez.
Vlagyimir Putyin orosz elnök menesztette az orosz védelmi tárcánál betöltött miniszterhelyettesi posztjáról Jurij Szadovenko vezérezredest, akinek a helyére a közgazdász Oleg Szaveljevet ültette – írja az amerikai Institute for the Study of War (ISW) háborús elemzőintézet hétfői jelentése.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter aggodalmát fejezte ki az UniCredit bank oroszországi vagyonának részleges lefoglalása miatt, és hangsúlyozta az Oroszországban tevékenykedő olasz vállalatok érdekeinek védelmének fontosságát egy olyan találkozón, ahol többek között az UniCredit képviselői is jelen voltak.
A The Economist a Harkiv megyei orosz műveletekről közölt cikket, bemutatva a május 10-én indult offenzívával kapcsolatos kiszivárgott orosz haditerveket.
Ukrán források szerint orosz csapatösszevonás zajlik az észak-ukrajnai Szumi közelében, a Kurszki területen, de egyelőre csak kisebb erőről beszélhetünk – írja az amerikai Institute for the Study of War (ISW) háborús elemzőintézet hétfői jelentése.
A kínai elnök látogatása nem a magyar függetlenség feladásáról szól, hanem pont a magyar szuverenitás erősítését jelenti - jelentette ki a Portfolio-nak adott interjújában Lázár János építési és közlekedési miniszter, majd aláhúzta: a kínai-magyar kapcsolatok erősítése nem politikai rögtönzés alapján történik, tudatos stratégia szerint halad előre. Meglátása szerint az EU nem tudja eldönteni, hogyan viszonyuljon Kínához. A tárcavezető beszélt arról is, hogy Európa gazdag, de már gyenge, a korábbi gazdasági modell már nem érvényes az unióban, a régi képletet kidobták, de még nincs helyette új megoldóképlet és rémisztőnek nevezte, hogy a blokk katonailag értelmezhetetlen erőt képvisel. Az interjú során szóba került a Budapest-Belgrád vasútvonal, a V0 vasútvonal kínai megvalósítása, általánosságban a kínai tőke szerepe, Magyarország mint gazdasági kulcsállam, az autóúthálózat fejlesztése, valamint az orosz-ukrán háború következményei, a várható szimbolikus jelentőségű beruházások a szűk költségvetési keretek közepette. Jelezte azt is a miniszter, hogy 2025 nyarára kész lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal teljes vasúti pályája. Annak a reményének adott hangot, hogy a háború után lennie kell európai-orosz energetikai együttműködésnek, és ebben Magyarország közvetítő lehet. Az interjúban Lázár János elismerte, hogy a legnagyobb magyar tulajdonú építőipari cégek megerősödésében nagy szerepet játszottak az állami beruházások, szerinte ez legitim mód volt, ugyanis stratégiai érdek a szektor magyar kézben tartása. Ezen a ponton azonban az állam és a piaci szereplők kapcsolata korszakváltáshoz érkezett elmondása szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Reutersnek adott interjúban kifejtette, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei túlságosan késlekednek a katonai támogatásról szóló döntések meghozatalával. Eközben az ország keleti részén, különösen Donbász irányában, fokozódnak a harcok és új orosz offenzíva indult Harkiv városa felé. Oroszország arról számolt be, hogy Ukrajna vasárnap 62 drónnal indított nagyszabású támadást orosz területek ellen, ami egy dél-oroszországi olajfinomító működésének leállását eredményezte, és amerikai, francia valamint ukrán rakéták is célba értek az orosz ellenőrzés alatti területeken. A finomító egy magánvállalat, amely évente mintegy 4 millió tonna kőolajat dolgoz fel. Legfontosabb háborús híreinket hétfőn az alábbiakban foglaljuk össze.
